

A nyár lassan búcsúzik, a reggelek egyre csípősebbek, a fák levelei pedig kezdenek színt váltani. Sokaknak ez a kempingszezon végét jelenti, de engem az őszi, hűvösebb idő sem tántoríthat el attól, hogy újra kint aludjak a természetben. Sőt, az ősz nyers, tiszta levegője és a tömeg elmaradása csak még vonzóbbá teszi az utat!
Összeállt a tökéletes, letisztult, felesleges kitérőktől mentes menetrend a következő 3 napos overland körutazásomhoz. Várlátogatás, erdei tavak, magas hegyek és csodás drónfelvételek – íme a terv!
1. nap (Péntek): Gótika és erdei tópart
Az indulás Vácszentlászlóról történik, ahonnan az Opel Grandland X-szel kényelmes tempóban veszem célba Romániát. A délutáni program rögtön egy igazi történelmi időutazással indul: Vajdahunyad várának (Castelul Corvinilor) bejárása és fotózása a cél.
A történelmi falak után ismét a természeté lesz a főszerep, továbbhaladok a Lacul Poiana Mărului (Almafa-réti-tó) felé. A terv az, hogy a vízparti földutakon találjak egy csendes, eldugott erdei tisztást, ahol felnyithatom a Berger tetősátrat. Megkapom a tökéletes vadregényes hangulatot, és logisztikailag is a legjobb helyen leszek a másnapi hegymászáshoz.
2. nap (Szombat): Csúcstámadás és a szerb Duna-part
A tiszta, hideg tóparti ébredés és a kötelező reggeli kávé után felhajtok a szomszédos Muntele Mic hegyi aszfaltútján egészen az üdülőközpont parkolójáig.
Itt jön az igazi magaslati élmény: egy túra az 1670 méteren álló, monumentális Hősök Keresztjéhez (Crucea Eroilor). A teljesen nyílt, drámai fennsíkon végre felengedhetem a DJI Neo 2-t, hogy elképesztő drónfelvételeket készítsek a keresztről és az alatta elterülő völgyekről.
Délután dél felé veszem az irányt, és átlépem a határt Szerbiába. A délutáni és kora esti fényekben érek a Duna partján fenségesen álló Galambóc várához (Golubac). Az éjszakát már a szerb oldalon, a Vaskapu (Djerdap) Nemzeti Park egy nyugodt, folyóparti szakaszán töltöm.
3. nap (Vasárnap): Városi séta és hazaút
Az utolsó nap reggelén a folyó zúgása mellett bontok sátrat, majd elindulok északnak.
A hazaút során beiktatok egy déli megállót Temesváron (Timișoara). Egy laza, kötetlen séta a sétálóutcákon és egy könnyű ebéd tökéletes lezárása lesz az útnak. Mivel a tetősátor miatt a mélygarázsok felejtősek, a Mária Terézia Bástya környéki felszíni parkolókat veszem majd célba.
Délutánra már csak a kényelmes autózás marad, míg végül hazaérek, ahol Siri és Samu, a két macskám már egészen biztosan nagyon várni fog.
Izgatottan várom az indulást, az élményekről és a megvalósult útról hamarosan részletes beszámolóval érkezem!


About The Author
Én magam