Amikor a B-terv az igazi kaland: Miért ne indulj el pót-helyszín nélkül?

Amikor a B-terv az igazi kaland: Miért ne indulj el pót-helyszín nélkül?

Az előző bejegyzésemben már írtam arról, hogyan választom ki a tökéletes vadkemping helyszínt a térképek és műholdképek bújásával. Aki a mindennapokban elemzésekkel, üzleti folyamatokkal foglalkozik, az pontosan tudja: a papíron vagy a monitoron minden tökéletesen működik. A természet azonban nem olvassa a dokumentációkat, és fittyet hány a legprecízebb terveknek is.

Ebből a felismerésből született meg az az aranyszabályom, amit sosem szegek meg: soha nem indulok el egy kidolgozott, azonnal bevethető B-terv nélkül.

Miért dőlhet meg a tökéletes terv?

Bármilyen alapos is az előkészület, rengeteg olyan tényező van, amire ott kint nincs ráhatásunk. Előfordulhat, hogy a kiszemelt erdei utat egy frissen kihelyezett sorompó zárja le, vagy favágás miatt megközelíthetetlen a terület. Esetleg az elmúlt napok esőzései miatt a talaj még a legbiztonságosabb autóknak is túl kockázatos. Vagy – és talán ez a leggyakoribb – megérkezem a pazar Duna-parti vagy mátrai tisztásra, és egy másik kempingező, horgász vagy egy hangosabb társaság már elfoglalta a területet. A vadkempingezés íratlan szabálya a tisztelet: nem telepszünk rá másokra, és nem zavarjuk meg mások nyugalmát. Ilyenkor menni kell tovább.

A B-terv nem megalkuvás, hanem szabadság

Sokan ilyenkor kétségbeesnek, hiszen úgy érzik, „tönkrement” a várva várt hétvége. Ha viszont van egy B-terv (sőt, egy C-terv is!) a tarsolyban, az egész szituáció elveszíti a stresszfaktorát. Nem kell a kocsiban ülve, kapkodva, gyenge térerővel új helyet vadászni a sötétedés közeledtével. Egyszerűen csak beütöm a navigációba a következő koordinátát, amit már otthon, az asztalnál kinéztem magamnak, legfeljebb 20-30 percnyi autózásra az eredeti céltól.

A B-terv adja meg azt a szabadságot, hogy ne görcsöljek rá az eredeti elképzelésre. Megnyugtat az a tudat, hogy ha az A-opció nem jön össze, a háttérben már ott vár egy másik, legalább annyira jó erdei zug.

Amikor a pót-helyszín lesz a kedvenc

Az egyik legszebb dolog ebben a műfajban, hogy a sors sokszor felülírja a terveinket – és milyen jól teszi! Előfordult már, hogy a kényszerből választott második vagy harmadik helyszín sokkal pazarabb panorámát, nagyobb csendet vagy szebb napfelkeltét adott, mint amit hetekig tervezgettem.

A rugalmasság a legjobb láthatatlan felszerelés, amit az ember magával vihet az erdőbe. Ha megtanuljuk elengedni a makacs ragaszkodást az eredeti tervhez, a természet mindig megjutalmaz valami váratlan szépséggel. A B-terv tehát nem egy hiba kijavítása, hanem egyszerűen csak a kaland egy másik, előre bekészített fejezete.